Tolštejn

A középkori vár maradványai, amelynek eredeti német neve Tollenstein vagy régebbi Dohlenstein a „Csókasziklára” utal, két fonolit sziklacsúcson emelkednek a Luzsicei-hegység északi oldalán, a Šluknovi-kiszögellés déli részén. Ez a rom, amely a Děčíni járásban található, körülbelül hét kilométerre délnyugatra Varnsdorftól és két kilométerre délre Jiřetín pod Jedlovától, amelynek kataszterében fekszik, a 14. század elején épült. Míg délre és keletre mindkét szikla szinte függőlegesen zuhan le, a nyugati gerinc összeköti a vár területét a Jedlová-heggyel, és északról az eredeti védelmet falak és árkok biztosították. Stratégiai fekvése révén a vár őrizte az egyetlen járható átjárót Luzsicából Csehországba, és az évszázadok során a Vartenberk, Berk és Šlejnic családok birtokában volt, nevét adva az egész tolštejni uradalomnak. A 17. században az épületet elhagyták, fokozatosan pusztulásnak indult, és ma kulturális műemlékként védett, amely egyben fontos menedéke a ritka, melegkedvelő növényfajoknak. Ma nemcsak a titokzatos mondák és a híres történelmi látogatók nyoma csábítja ide a turistákat, hanem a szabadon látogatható terület fizetős sziklai kilátóval, amely lenyűgöző kilátást nyújt cseh és szász területekre.