Sloup

A homokkőtömbba vésett várat a 14. század elején a Ronovec család alapította, első igazolt birtokosa Čeněk z Lipé volt. 1330 után a birtok a Berka z Dubé családra szállt, és a huszita háborúk idején egy időre itt telepedett le Mikeš Pancíř ze Smojna rablólovag, aki innen indított hadjáratokat Lausitzba, és az ostromok ellenére sokáig kitartott a várban. Banér tábornok svéd serege 1639-ben, a harmincéves háborúban felgyújtotta a várat, és többé nem állították helyre. Száz évvel később Ferdinand Hroznata gróf a sziklát a remeték rendelkezésére bocsátotta, akik kápolnákat, cellákat és lakófülkéket véstek a sziklákba, és 1785-ig, a remeteség feloszlatásáig itt éltek. Ma Sloup népszerű kirándulóhely, ahol a vár magjának fennmaradt maradványai és a remeték helyiségei is láthatók, amelyekhez közvetlenül a sziklába vésett lépcsőkön lehet feljutni. A hely hangulatát a zord várromok és a csendes, csaknem misztikus remeteépítészet kombinációja adja.