Leuchtenštejn

A vár a 13. század végén keletkezett, valószínűleg az opavai herceg vagy a vratislaviai püspök, II. Tomáš kezdeményezésére, miután a közeli Edelštejn vára elvesztette jelentőségét. Leuchtenštejn feladata a környező bányák őrzése volt, és esetleg ideiglenes raktárként is szolgált a kitermelt nemesfémek és érc számára. Fénykorát a 14. század első felében élte, amikor pezsgő élet folyt itt, de valószínűleg a huszita háborúk áldozatául esett, amint arra a régészeti leletekben talált pusztulásnyomok utalnak. Fennmaradtak a kőburkolatú földsánc-erődítések, árkok, a torony alapjai, valamint a több részből álló palota és a gazdasági épületek maradványai az udvaron, két kapu nyomaival együtt. A mintegy nyolc méter átmérőjű és húsz-huszonöt méter magas hatalmas torony feltehetően lőporral történt robbantás következtében dőlt össze, vagy magától omlott le; ma már csak szétszórt kváderkövei láthatók. A régészeti kutatás során ráadásul egy 14. századi, aranyozott kovácsolt páncél maradványait is sikerült megtalálni, ami bizonyítja, milyen tehetős urak laktak itt egykor.